|
2012. február 23. csütörtök, Alfréd
Puccini: Tosca
"Bizonyos skálaharmonizálási szokások, a kvartakkordok gyakorisága, a disszonanciák feloldásának hosszú késleltetése (az ember már nem beszél előkészítésről), furcsa modulációk gyors átmenetei, ritmuskontrasztok és gyakori szinkópálás, az ütem hangsúlytalan részének erős hangsúlyozásával létrehozott rándulások, ez az a mozgékony vagy kaleidoszkópszerű háttér, amelyben Puccini örömét lelte a Bohéméletnél és gyönyörűségét a Toscánál. Senki sem képes meggyőzni engem arról, hogy mindez nem áll össze, mint mondani szokás, bizonyos stílussá… E rendszert elismerve, kevesen alkalmazzák azt Puccini könnyedségével és ügyességével." - írta az ősbemutató után a korabeli szakértő(?)
Puccini egyik legdrámaibb operáját hallják ma este a Metropolitanből.
Az I. felvonás cselekménye:
Cesare Angelotti, a megdöntött római köztársaság konzulja megszökött az Angyalvárból és a Sant'Andrea della Valle templomban keres menedéket. Nővére, Attavanti hercegné itt rejtette el számára az álruhát és az Attavanti-kápolna kulcsát. Ugyanebben a templomban dolgozik a festő, Mario Cavaradossi is, aki felajánlja segítségét az üldözöttnek. A festő szerelmese, a féltékeny Floria Tosca énekesnő jelenik meg a színen. Cavaradossi alig tudja megnyugtatni. Tosca távozása után ágyúlövés jelzi, hogy a szökést felfedezték. Angelotti és Cavaradossi együtt hagyják el a templomot; a volt konzul a festő villájában talál új menedékre.
Emberei élén a rendőrfőnök, Scarpia báró jelenik meg. Felfedezi az Attavanti-kápolnában a szökevény által hátrahagyott nyomokat. Tosca ismét megjelenik a templomban, Cavaradossit keresi. Scarpia már régen kivetette a hálóját az énekesnőre. Kémeit a távozó asszony után küldi, míg maga csatlakozik a hívők énekéhez, a Te Deumhoz, amelyet a Napóleon felett aratott diadal alkalmából rendelt el a kormány.
A II. felvonás cselekménye:
Scarpia a Farnese-palotában várja az embereit. Angelottit nem találták meg, de Cavaradossit elfogták. Scarpia hívatja az énekesnőt. Megkezdődik a festő kihallgatása, majd kínvallatása. Tosca ezt nem bírja elviselni és elárulja Angelotti rejtekhelyét. Közben jelentik a győztes marengói csata hírét. A megkínzott festő mámorosan élteti a szabadság diadalhírét és ezzel önmaga ellen vallott.
Scarpia úgy érzi, hogy céljánál van. Gyönyörködik Tosca kínlódásában, majd alkut kínál: ha övé lesz Tosca, Cavaradossit szabadon engedi! Tosca útlevelet kér önmaga és a festő számára. Amikor Scarpia átadja az okmányokat és követeli kialkudott jogait, Tosca leszúrja őt.
A III. felvonás cselekménye:
Hajnalodik ... Cavaradossi búcsúzik az élettől. Tosca jelenik meg az Angyalvárban az útlevelekkel és azzal a hírrel, hogy a festő kivégzése csak színjáték lesz. Felvonul az őrség, eldördül a sortûz, Cavaradossi összeesik. Amikor a katonák elvonulnak, Tosca rádöbben a valóságra: Cavaradossi halott, Scarpia - akinek a tetemét felfedezték - holtan is bosszút állt. Üldözői idáig követték az énekesnőt. Tosca számára egyetlen út marad a menekülésre: leveti magát a vár fokáról ...
Az opera három leghíresebb áriájának szövege Lengyel Jenő (új!) fordításában:
Lenyűgöző harmónia! A két szépség összhangja: a barna Flória - csábos szeretőm! - arca, (- Gyengékből űzhetsz gúnyt, de a szenteket hagyd ki!) és a szép ismeretlen göndör, szőke fürtje! Neki azúrkék a szeme, Toscáé fekete! (- Gyengékből űzhetsz gúnyt, de a szenteket hagyd ki!) A művészet titkos hatalma fonja a két szépséget egybe; de amíg a képet festem, rád gondolok, egyetlen szerelmem, mert szívem egyetlen szerelme - Tosca, te vagy! ...te! Tosca imája: A művészet az életem - és a szerelem. Nem ártottam egy teremtett léleknek sem. Csöndben, titokban a nyomorúságon mindig segítettem. Mindig tiszta áhítattal mondok imát a templomi szentekhez. Mindig tiszta áhítattal ékítem virággal az oltárt. Most, a szenvedés percében miért, mondd, Uram, miért nem ...miért nem írod javamra mindezt egy kicsit? Adtam ékköveket, hogy szép legyen a Madonna palástja, énekem buzdította a csillagokat, az eget szebb ragyogásra. Most, a szenvedés percében miért, mondd, Uram, miért nem ...miért nem írod javamra mindezt egy kicsit? Nézz rám... ...összetett kezemet feléd nyújtom! Nézz rám, nézz rám; kegyes szavad porba sújtva várom... Levélária: Fenn a csillagok fénye, lenn száll a föld illata. Csikordul a kerti ajtó, és hallom, ahogy fordul az útra. Majd belép, illatfelhőben, lágyan omlik a karomba. Mily forrón csókol, simogat epedve! …miközben remegve kezem e tündért fátylából kifejti! Eltűnt szerelmes álmom, ó, mindörökre! Itt a végső óra… Elmúlok, porba sújtva! Elmúlok, porba sújtva,
bár nem volt ily édes - soha még az élet!
...édes ...az élet!
Kapcsoljuk New Yorkot, a Metropolitan Operaházat
Puccini: Tosca
Háromfelvonásos opera
Szövegét - Victorien Sardou drámája nyomán - Giuseppe Giacosa és Luigi Illica írta
Vezényel: Mikko Franck, km. a New York-i Metropolitan Operaház Énekkara (karig. Donald Palumbo), Gyermekkara (karig. Anthony Piccolo) és Zenekara
Rendezte: Luc Bondy
Szereposztás:
Tosca - Patricia Racette (szoprán),
Cavaradossi - Alekszander Antonenko (tenor),
Scarpia - James Morris (bariton),
Angelotti - Richard Bernstein, (basszus),
Spoletta - Joel Sorensen (tenor),
Sciarrone - James Courtney (basszus),
Sekrestyés - Paul Plishka (bariton),
Börtönőr - Jeremy Galyou (basszus),
Szerkesztő Terdik László
Minden jog fenntartva © 2007Kereskedelmi irodaImpresszum |
  |