|
2012. február 23. csütörtök, Alfréd
Búcsú Gustav Leonhardt-tólVajon az elmúlás közelsége sietteti-e a visszavonulást, vagy ellenkezőleg: a visszavonulás hozza meg az elmúlást? Gustav Leonhardt alig több mint egy hónapja búcsúzott el a koncertpódiumoktól. Jóllehet persze, nem volt már fiatal. S az utóbbi időben nem volt túl jó véleménnyel a historikus előadásmód fejlődésének irányáról:
"Vesznek egy olcsó modern hegedűt, ellátják bélhúrokkal, vesznek hozzá egy öreg vonót, és annyi. A modern híd marad a hangszeren. A másik kompromisszum, amikor a barokk trombitások lukakat csinálnak, hogy egyszerűbb legyen az életük.
Ilyesmiknek nem volna szabad történniük."
A historikus zenei előadásmód egyik úttörője, Gustav Leonhardt csembaló-, orgonaművész és karmester 83 éves korában, Amszterdamban hunyt el hétfőn este - közölte kedden Kim van Niftrik, a De Nieuwe Kerk, a templomból átalakított kulturális központ szóvivője.
Gustav Leonhardt hollandiai zenei tanulmányait a Schola Cantorumban folytatta Bázelben, majd tanult és tanított Bécsben a Zenei és Előadóművészeti Egyetemen.
A barokk muzsika, elsősorban Bach műveinek újraértelmezése terén úttörőnek tartják, 1955-ben alapította meg a Leonhardt-Consortot, amely játékával több historikus generációnak szolgált példaképül. Mintegy 300 lemez fűződik nevéhez. 1967-ben az Anna Magdalena Bach (a zeneszerző felesége) életéről szóló filmkrónikában, Jean-Marie Straub munkájában eljátszotta Bach szerepét.
1971 és 1990 között valósították meg Nikolaus Harnoncourt-tal közös projektjüket, Bach 200 egyházi kantátájának revízióját és lemezfelvételét. 1988 óta oktatott a sienai Accademia Musicale Chigianában. Az amerikai Harvard Egyetem vendégprofesszora volt.
Minden jog fenntartva © 2007Kereskedelmi irodaImpresszum |
  |